Ismét nem vagyok jól, egyszerre 6 könyvet olvasok és sokat tanulok. :) Néha kicsit összecsapnak a fejem fölött a hullámok, de azért marad időm egy-két dologra. Például egy új videó feltöltésére...
És a naplóm is szépül :D
Nem régen egy cikket olvastam az energiaitalokról, pár nappal később pedig egy házaló jelent meg az iskolai büfében és nagy hévvel próbálta eladni a vadiúj Tanankát, ami frissen engedélyeztek Ausztria után, Magyarországon is. Nevéből és a benne lévő növényekből (ginzeng, maca, shizandra...), japán vagy kínai esetleg thai eredetű lehet (akár a Red Bull) és számomra legalábbis nem sok jót ígért.
Az energiaital ötlete egyébként Japánból származik, ahol taurint adtak be a második világháború után a japán pilótáknak látásuk javítása céljából.
A hölgy ezután lelkesen belevetette magát a magyarázatokba: mennyire egészséges ez az energiaital, nincs benne taurin, ezért nem pörög fel tőle gyorsan az ember, hanem lassan a ginzeng miatt.
A Kínából származó ginzeng egyre inkább elismert gyógynövény. A hatásért felelős vegyületek, a ginzenozidok a stressz által okozott tüneteket szüntetik meg, és növelik a szellemi, fizikai teljesítőképességet. A ginzeng alkalmazható a munkateljesítmény fokozására, a koncentráló képesség növelésére, betegség utáni lábadozásokban, fáradtság, kimerültség esetén.
Tehát tulajdonképpen a ginzeng említése nem váltott ki bennem ellenérzést, sőt elkezdett érdekelni a dolog. Megkérdeztem a hölgytől, hogy taurin helyett mit raknak bele, mitől lesz ez energiaital? A nő azt válaszolt, hogy csakis ginzenget és újra áttért az egészséges energiaitalok előnyeire. Itt már gyanítottam valamit. A nő végül otthagyta nekem a termékmintát és én rögtön elkezdtem olvasni a dobozon lévő szövegeket. Taurin valóban nem volt benne. De helyette annyi koffeint raktak bele, hogy az minden taurint helyettesít, 32 mg/ 100 ml és ez az ital mindössze 250 ml-es. Mindenki számoljon utána, szerintem ez több mint sok.
Mivel a háziorvosom azt mondta, hogy kevés koffeint fogyasszak, taurinra pedig ne is gondoljak, ellenérzésekkel nyitottam ki a dobozt. Meg kóstóltattam egy osztáytársammal, én is bele szagoltam és megkóstoltam. Nem csak hogy egészségtelen, az íze borzalmas! A hölgy előtte az ízről is kiselőadást tartott nekünk, hogy ez az első nem tutti frutti izű (ez az alap energiaital állítólag), hanem alma koncentrátumból készült energiaital (amiből hatalmas mennyiség, 20% volt a palackban....). Kóstolás után, az erjedő alma szaga és a romlott étel íze maradt csak. Na meg az, hogy hogyan engedhetik ezt az országba.
Ausztriából hozzák (ez is kiderült a doboz alapján), és Ausztriáról meg tudjuk, hogy az egyik legfontosabbnak tartott italrészlegnek az energiaitalokat tartják. A már említett Red Bull is innen jön (de thai származású). A Vörös Bikáról azonban kevesen tudják, hogy eleinte nem engedélyezték Magyarországon magas koffein és taurintartalma miatt, csakhogy az osztrák és magyar fiatalok átcsempészgették a határon, diszkókban árusították, így a fogyasztóvédelem később engedett a tömegnek. Talán többen hallottak a nem régi kokainbotrányról, hogy a Red Bullban kokainszármazékokat találtak németországi ellenőrök, így voltak, akiknek valóban "szárnyakat adott" a Bika.
Én mindenesetre nem ajánlom senkinek, az energiaitalok a "legművibb" italkészítmények, és akinek mindenképpen energiára van szüksége, az inkább kávézzon vagy teázzon, esetleg kólázzon. Még az is jobb, mint a furcsa és behatárolhatatlan tartalmú italok.
Tudtad? -- A taurin elnevezés onnan származik, hogy ezt az aminosavat kezdetben ökörepéből állították elő (taurus= (latin) bika, ökör) és ezért lett később a taurint tartalmazó Red Bull jelképe a bika.
Akinek pedig egy kis nyugalomra lenne szüksége:
Ajánlom Yiruma - First Love című albumát, amit interneten megvásárolhattok, egyébként Youtube-on pedig végighallgathattok.
Sokat vagyok beteg mostanában, náthás főleg, de mivel utálok lemaradni az iskolában, így is megyek. Szerencsére holnap csak fél 11-re kell beérnem, mert elmarad a bioszfaktom és angolra meg nem kell bejárnom. Így a napom nagyjából a szalagavató tánc gyakorlásából és a német órán való üldögélésből fog állni. Képtelen vagyok kikelni az ágyból, lehet hogy ma csak Márquez: Száz év magányát fogom olvasni az ágyban. Átmeneti szünetnek szánom a sok kötelező olvasmány között, mert ebben is kell egy kis pihenés.
A suliban nem történik semmi, leszámítva, hogy a tanárok egyre őrültebbek, az érettségire jelentkezünk és az egyetemekre is február 15-ig. Még mindig a négy orvosit szándékozom megjelölni, de nem tudom mit jelöljek meg vésztartalék ötödiknek, ahova persze amúgy sem szándékozom elmenni (egyelőre), de ki tudja, mi lesz később. Úgy tűnik interneten fogok jelentkezni, mert úgy egyszerűbbnek tűnik. Furcsa, de nálam a semmittevés meghozza a munkakedvet, vagy hogyan mondják, mert már alig bírom elviselni, hogy ne tanuljak, írjak valamit kb másfél napos majdnem semmittevés után.
http://www.youtube.com/watch?v=T6EOzxf7czc
Nekem ez az első, régebbi változat tetszik, amit sajnos a feltöltő nem enged beilleszteni, így csak linket adhatok.
Ez pedig a második verzió, ami nekem üzenet nélküli, tömeggyártott klipnek tűnik és nem is szeretem...
Igen, január 15-én lettem 18 éves. Nagykorú, felnőtt és hadd ne mondjam érzem a változást :) Itthon is meg magamban is :) A Hajninál voltam szülinapi bulit tartani, csak ketten voltunk. Hastáncoltunk, kajáltunk mindenfélét, filmet néztünk, chatelgettünk, beszélgettünk, énekeltünk :) Nagyon jól elvoltunk. Ma hajnali kettőkor feküdtem le és most nem vagyok hulla pedig kábé 9-kor keltem reggel azóta megköszöntöttek itthon és kaptam egy zöldköves karkötőt a Simitől és egy Toshiba laptopot a szüleimtől! Nagyon meglepődtem! Egyáltalán nem számítottam rá! Imádom ezt a gépet, végre akkor írhatom meg a blogomat, amikor időm van rá!
Tanulnom is kell holnap és lassan nem ártana aludni menni szóval elköszönök! Hello! :)
Az első félév végefelé közeledünk (jövő hét csütörtök-péntek) és a 18. szülinapom felé (jövő hét péntek) és mindenki kezd bekattanni. A tanárok általánosságban elviselhetetlenek, mindenki tanul, kb. semmire sem jut időm a kémián, bioszon, matekon, magyaron, törin kívül. Reggel élőhalottként kelek ki az ágyból. Az iskolában már egész jó, csak a tanárok egyre többször akadnak ki azok miatt, akik nem tanulnak, így egy nap minimum két-három szentbeszédet kell végighallgatnia azoknak is, akik ne adj isten készültek órára.
A téli szünet szinte semmiben nem különbözött a mostani helyzettől, leszámítva, hogy nem kellett suliba menni. Ettől függetlenül többnyire tanultam, mert házink az volt bőven, nehogy unatkozzunk a fa alatt.
A szilvesztert az Ágiéknál töltöttem, egész jó volt, csak utána 1 napig megint úgy mozogtam (vagy inkább nem mozogtam), mint egy hulla. Nem mintha ittam volna, mert sosem iszom. Csak aludni nem aludtunk.
A Hajni tervez ellenem valamit. Azt mondja el akar rabolni jövő hét pénteken, a szülinapomon és fogalmam sincs mit szervez. :) A lányok a suliban 22-ére szerveznek valamit, gondolom a Julcsival együtt ünnepeljük a szülinapunkat (neki január 23.).
Ha vége az infonak megyek fuvolára, meg jazzre, csak az a gond, hogy kémiát kéne tanulnom és 7kor érek haza... Ráadásul nem csak abból van házi szóval megszívtam. Jó régen nem írtam már, de mostanában a naplómat részesítettem előnyben.
Na jó, majd még írok később, angol blogomba meg talán este.
www.caterpillarnovel.wordpress.com
Tegnap került sor a 2. magyarországi Boogie Woogie és Blues estre itt, Győrben, egyik volt iskolatársam, Dániel Balázs főszereplésével. A hangulat fantasztikus, a boogie egyre jobb, nagyszerű sztárvendégek, zenészek. Olyan érzésem volt tegnap 11-kor (ekkor lett vége fél 8-as kezdet után), hogy hova a francba tudják ezt még fokozni jövőre?? Pedig biztos tudják, mert a tavalyit is tudták, pedig akkor is azt hittem, hogy nem! A show-elemek, a zene és a tánc is tökéletes, ha egy kis improvizálással kell húzni az időt, az azonnal megy, élvezhető, mit élvezhető, csodálatos módon! Semmilyen kivetnivalót nem találok az egész műsorban, úgy volt jó ahogy volt! Gratulálok mindenkinek, aki részt vett benne!
Korábbi videói :
Nem mentem haza előtte. Mégcsak fodrászhoz sem, gondoltam majd én megcsinálom a hajam :) És sikerült is a lánymosdóban valamit alkotnom. Voltak tükrök, sminkek, meg teljes fejetlenség. Felkaptam a matrózblúzt és beültem a vászon és a reflektor közé. Legalább 20 kép után még problémáztam egy kicsit, aztán végülis hagytam :) Átöltöztem és fél 6kor kezdődhetett is a dizájnfotók készítése (2-kor kezdtük az egész hercehurcát...). Én háromnegyed nyolckor elmentem, képek viszont jól sikerültek szerintem :D
Íme, ez lesz majd a tablón... :)
És ezek pedig a dizájnok (kedvenceim):
Címkék: 22, barát, csapdája, e mail, érettségi, fan, fotó, levél, moon, mozi, new, tabló
Az angol blogomban is erről a témáról írok...
A napokban kaptam egy e-mailt az egyik volt barátomtól és hadd ne mondjam, meglepett! 4 éve nem beszéltünk és részemről nem is éppen a legteljesebb békében és harmóniában váltunk el annak idején. De most más. Mindenki lassan felnő körülöttem (még én is!!! :) ), remélhetőleg még időben. Nem mondom, hogy könnyebb lesz, de jobb , mint ez az átmeneti időszak, mikor se a szüleid nem tudják eldönteni, hogy bánjanak veled, sőt te magadnak sincs fogalma arról, mit is kéne tenni néhány helyzetben. Még a törvény sem áll mellettem körülbelül egy hónapig, mert amíg el nem érem a 18-at még ezzel a számmal sem dobálózhatok. Persze nem mintha a szülinapommal megszűnnének a problémák, de legalább egy egészen iciripiciri részről lesz mire fogni...
Múlt héten hétvégén, barátnőmmel úgy döntöttünk megünnepeljük a sikeres érettséginket (mindkettőnknek 95% az angol) és elmegyünk moziba. Tulajdonképpen nem állt szándékomban 1000 Ft-t fizetni azért, hogy moziban nézzem meg a New Moont, de nem bántam meg, márcsak azért sem, mert az Évivel nagyon jól szórakoztunk. Összességében nem volt rossz a film, de ahol úgy éreztük: "Te jó ég! Ez komoly?? De gagyi..." ott legalább el lehetett viccelni a társaságban. Amúgy megepődtem milyen emberek jöttek el a filmre. A hátsó sorban egy komplett nyugdíjasklubb foglalt helyet, csak nénik, akik fel voltak szerelkezve popcornnal meg kólával és teljes átéléssel rajongva bámulták a képernyőt.
Aztán volt egy csomó hapsi, olyan tetkós-piercinges arcok, akikről életemben nem jutott volna eszembe, hogy beülnek a Twilightra. Ezek után, amikor egy anyuka a lányával és barátnőivel ült le a közelben és megérkeztek a barátnőm húgának 13-14 éves osztálytársai, Évivel már elég érdekesen éreztük magunkat.
Na őket képzeld el...
...
Ezen a filmen:
Szerencsére ilyenben nem volt részünk...
De jó volt minden.
Olvasmányaimmal úgy állok, hogy elolvastam a Breaking Dawnt és most átmenetileg magyarul olvasok, a 22-es csapdáját, mert valami szórakoztatás is kell!
Holnap évfolyamdolgozatot írunk irodalomból, ez olyan, mint az érettségi, olyan gyakorlás-féle. Továbbá lesz matekdoga is, meg egy fuvoladarabot kéne otthon megtanulnom. Hamarosan megint írok, és reményeim szerint beszámolok a tablófotózásról, ami megint egy hatalmas élmény volt... :)
Lebetegedtem.
Reggel még bementem a Jedlikbe az érettségimért (95% :) ), sőt még a táncot is gyakoroltuk, aztán teljes KO. Hazajöttem, délután el kellett menni külön bioszra. Orvos azt mondta légcsőhurutom van, de úgy néz ki nem olyan vészes.
Kész vagyok. Legalább lesz időm tanulni kémiára :)
Holnap meg be kell menni szoknyarendelést leadni.
Megnéztem megint ezúttal angolul a Kate és Leopoldot, az egyik kedvenc filmem :) Aztán kidőltem. Aludtam. Most is ez a célom...
Jó éjt!
Megkaptam a csini cipőmet a szalagavatóra :)
Egy olyan boltba találtuk, ami elég kicsi, de hatalmas volt a választék... mint utóbb kiderült, azért, mert a szlovákoknál novemberben van a szalagavató!
Továbbá ma, vagyis vasárnap lebetegedtem. Úgy dél körül vettem észre, hogy ég az arcom, akkor csak 37.2 volt, aztán 37.3 lett csak, nem hiába szedem már egy csomó ideje a C-vitamint... most pedig már teljesen jól vagyok, csak a torkom fáj. Nem nagyon hagyhatok ki napokat a suliban, mert természetesen minden novemberre zsúfolódott. Nyílt nap, érettségi, OKTV... szóval kitartás :)
9 órát tanultam ma biológiát holnapra, a különórára... hajmosás után sokkal jobban vagyok :)
Jó éjt!
Rengeteg minden történt az utóbbi napokban...
Túléltem a nyelvvizsgát és várok a szeptember 14-ei eredményre...
Bogi kozmetikusnál járt, ezért Phoebe-nek taktikát kell változtatnia. Már nincs mibe csimpaszkodni verekedéskor...
Hajni megkapta az ajándékát és nagyon örült neki...
Új videóim vannak fent YouTube-on...
És új darabokkal bővítettem csat-kollekciómat... Köszönet a pillangóért Hajninak! :)
Elkövetnék egy bejegyzést Hajniról meg egy kicsit magamról, de főleg a barátságunkról, ami pár évvel ezelőtt a sobri nyári színjátszós táborban kezdett kialakulni, ahol Gloria (Hajni) és Philadelphia (én) angyalok segítik Sobri Jóska betyárt egy modern filmben, amit a csoportunk készített. Na szóval itt találtunk egymásra, kiderült, hogy egy csomó mindenben egyezik az érdeklődésünk, vagyis ugyanazokat a dolgokat szeretjük. Furcsa, de a tábor után egy évig alig találkoztunk, aztán következő évben, szintén egy színjátszós tábor alkalmával (Mosonmagyaróváron) ismét egy csoportba kerültünk és együtt izzadtunk egy hétig a Lear királyon ügyködve, ami mellesleg nagyon jól sikerült. :) És ezután egész nyáron szinte el se váltunk. Hogy az egyhetes jóformán néma mozgás-munka miatt volt-e vagy mert megint rájöttünk, hogy annyira sok a közös bennünk, nem tudom. De azóta szinte elválaszthatatlanok vagyunk.
Náluk szilvesztereztem, voltunk együtt bulizni, ott volt a sulinkban a Diákdiri-választásokon, törzshelyünk... az sok van, pl a Meki. Nem a kaja miatt. Túl sok hülyeséget műveltünk már ott. :) Szóval mindenfelé jártunk már együtt.
Márciusban tértünk be egy kínai ruhaboltba, ahol vettünk is egy farmert és a népszerű könyv és film után (Négyen egy gatyában) meg is alkottuk a saját gatyánkat, saját szabályokkal :)
És elkezdtünk varrni...
És van nekünk karkötőnk is, illetve a fergeteges kampánybuli óta, már csak nekem sajnos.
Címkék: baba, doktor, egyetem, élmény, érettségi, intenzív, koraszülött, kórház, műtét, orvos, osztály, továbbtanulás, újszülött, vizit
Ma ismét a koraszülött osztályra látogathattam és talán még többet tanultam és tapasztaltam, mint pénteken. Fél 10-es érkezésem után jelen lehettem a rutinvizsgálatoknál és a kedves doktornő megmutatta a különböző reflexeket, melyeket én is kipróbálhattam, a sztetoszkópjával meghallgathattam a szív, tüdő, bél, lép-hangot több babánál is. Kisruhából le és felöltöztetés is megy, a pelenkaszagtól se fordul fel a gyomrom, megnyugtató, hogy talán nem is lesz vele annyi gondom később. :) Mivel két babának szívzörej is hallható a vizsgálatnál, ezzel a furcsa hanggal is megismerkedhettem, persze a doktornő jóvoltából rengeteg tanulnivaló körítéssel, amik ismételtem megmaradtak az agyamban. Csatlakozhattam a nagyvizithez, amikor a főorvos mögött lépdel kiságytól kiságyig a többi doki és még pár nővér, esetleg rezindensek és orvostanhallgatók, valamint többek között én is. Nem mondom, hogy mindent értettem abból, ami elhangzott, sőt... mégis érdekes élmény volt és persze hatalmas dolog, hogy engedték, hogy ott legyek.
Később levittünk egy babát a neurológiára, ahol szintén reflexeket vizsgáltak. Elképesztően lassúak a liftek és nem éppen kellemes bennük utazni, úgyhogy nem is lesz a kedvencem. Ha valahova sietni kellett (például az ebédért) inkább a lépcsőt választottuk.
Amikor elkezdtük tervezni az ebédelést (merthogy ezt tervezni kell és sosem sikerül akkor lemenni, amikor te azt kigondolod) éppen akkor hoztak fel egy újszülött kisbabát, aki 920 grammra, 27. hétre született (9 hónap = 40 hét!) és nagyon-nagyon kicsi volt. Sosem láttam még újszülött babát, ő viszont annyira "friss" volt, hogy még jellegzetesen lilás-vöröses színét is láttam. Már inkubátorban hozták föl és azonnal nekiláttak a köldökartériába és köldökvénába kerülő csövek bevezetésének, ami végül körülbelül egy órát vett igénybe. A baba rengetegféle gyógyszert kapott, infúziót, lélegeztették, röntgenezték, egyszóval nagy volt a sürgés-forgás a kicsi körül. Közben elmentünk ebédért (ami megjegyzem nagyon finom volt), papírokat borítékoltunk, újabb nagyviziten vettünk részt, aztán éppen elkezdtem tervezni a hazaindulást úgy három óra fele, amikor szóltak, hogy lemehetek az intenzív osztályra, ahol van egy érdekes beteg. Leértünk és elhangzott a mondat: Beljebb jöhetsz ám, csak szólj, ha rosszul vagy. Na erre rögtön izgulni kezdtem és fohászkodtam az égiekhez, hogy ne legyek rosszul. Imáim meghallgattattak, ugyanis, se szédülés, se hányinger, semmi nem volt és nézhettem egy kicsit az első műtétet életemben. A kisbabának nem tudták mi baja van, folyadék volt a tüdeje és a mellkasfala közöt, aminek furcsa, szinte citromsága színe volt amikor leszívtak belőle egy keveset. Hihetetlen, hogy velem együtt 11-en voltunk a kis helységben a baba körül, az aneszteziológuson át a sebészen keresztül a rezidensekig. Furcsa élmény volt, de összességében annyira feldobott, hogy nem lettem rosszul, hogy szinte extázisban léptem ki fél 5kor a kórház ajtaján. 
Úgy búcsúzkodott mindenki, hogy várnak vissza, mikor megyek legközelebb, mindenki hihetetlenül kedves, segítőkész volt velem, rengeteget tanultam és beszélgettem az egyetemről, az egészségügyről, tanulásról, érettségiről, rengeteg mindenről és annyira jól éreztem magam, annyira felkeltette ez az egész az érdeklődésemet, hogy már az sem kizárt, hogy gyermekorvos lesz belőlem (holott sosem vonzott ez a része, pedig elég sokat hallottam róla).
Holnaptól viszont nagyjából két hétig az angolra kell koncentrálnom, meg a közelgő nyelvvizsgára. Az angolról is azok a könyvek jutnak eszembe az osztályon, amik közül egyet sem magyarul írtak, a doktornő szerint azért, mert ha megírnak egyet angolul, a többiek úgy gondolják minek lefordítani, ha mindenki angolul tanul...
Nem vagyok beteg, csak éppen lehetőséget kaptam, hogy a kórházunkban körülnézzek a koraszülött osztályon. Nagyon jó tapasztalatszerzés volt, mivel szeretnék egy orvosi egyetemen továbbtanulni.
Egyszer lettem rosszul a melegtől, keveset is ittam előtte, de még ezt is érdekes élménynek tudom elkönyvelni. Még sohasem éreztem így, ahogy a gépek pittyegése egyre távolabbról hallatszott, homályosan láttam és szédültem. De amilyen gyorsan jött, el is múlt a rosszullét és én folytathattam a jegyzetelést persze csak fejben. Találkoztam egy cukorbeteg kisbabával is és hála memóriámnak valahogy minden, amit a kedves doktornő mondott megmaradt a fejemben. Nemcsak a betegségek lefolyása, az eljárások, a gépek működése, hanem a kicsik nevei és sok esetben még az is, hogy hány grammal születtek és egyéb adatok, amik fel vannak tüntetve a lázlapjukon. Ránéztem és beleégett az agyamba, ha akarnám se tudnám elfelejteni.
Biztos hasznát veszem még a későbbiekben, a végzős évben, vagy majd az egyetemen :) Talán fotografikus memóriának hívják, de nálam csak akkor működik, ha valami érdekel is. Sajnos a fizikát sosem tudtam már az órán megtanulni. A többi tantárggyal általában nem volt ilyen gond. Egyszerűen emlékeztem rá mit tanultunk amikor hazaértem és maximum egyszer átolvastam otthon. Sosem tanultam elképesztően sokat, ha sok volt a házi feladat, akkor is végeztem 1-2 óra alatt.
Hiába van nyár, nem hagytam abba a biológia iránti érdeklődést, a felvételi pontokat is figyelemmel kísértem: /az általános orvos képzések.../
SE-ÁOK (Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar-> államilag támogatott -> 437
-> költségtérítéses -> 359
PTE-ÁOK (Pécsi Tudományi Egyetem) -> államilag támogatott -> 421
-> költségtérítéses -> 240
DE-ÁOK (Debreceni Egyetem) -> államilag támogatott -> 420
-> költségtérítéses -> 326
SZTE-ÁOK (Szegedi Tudományi Egyetem) -> államilag támogatott -> 420
-> költségtérítéses -> 362
Persze nálam a költségtérítéses részek alapból kiesnek, rengeteget kell fizetni. Még mindig nem tudom, hogy Pestre vagy Pécsre menjek, ez valószínűleg főleg a félév elején fog eldőlni a nyílt napokon, ami Pesten dec. 6-a 10 óra, Pécsen pedig nov. 19-e 14 óra. Ezekre mindenképeen el szeretnék menni, hogy ne maradjak le semmiről. :)
Kemény év áll előttem, meg az egész osztályom előtt, de már nagyon kíváncsi is vagyok mindenre. Öcsém is mondta a múltkor, hogy már alig leszek egy évet itthon, ha minden jól megy, utána meg nagy viccesen közölte, hogy apával megbeszélték, hogy konditermet csinálnak a szobámból... :)
Ma valószínűleg angolt fogok tanulni, mert kedden kezdődik a gyors tanfolyamom, augusztus 15-én nyelvvizsgázom...
Itt van a kampányvideónk, most csak ezt a gyors bejegyzést küldöm :) Nyertünk! Éljen a 11. B - B-happy! :D
szólj hozzá: Kazinczy 11.B - B-Happy 2009
Régóta nem írtam, de most végre rávettem magam, hogy leüljek és nekiálljak. Ilyenkor tavasszal sokkal több időt töltök a kertben és szerencsére a nagy tavaszi fáradtságon is túlvagyok már. A rövid tavaszi szünetnek ma van az utolsó napja. Csütörtökön négy órás táncpróbát tartottunk a suliban a diákdirire készülve. Nagyon várom már az eseményeket, tiszta extázisban vagyok.
Ez a hátsó kertünk. A fák virágzásnak indultak és pitypangtenger öntött el minket. :)
Apukám egy hajnali órát választott arra, hogy megpróbálja becsempészni a szobámba. A baj csak az, hogy ilyenkor nem alszom valami mélyen, ezért egy határozott "Menj ki!" - mordulással kiküldtem.
Egyébként sokat ülök mostanában a teraszon, apa meg a tesóm is összerakta a nyugágyat, így kényelmesen hintázva szoktam nézegetni a kertet, illetve este plédbe burkolózva nézegetni az eget.
Megfigyelhető a képen különleges "csíkszemem". Itt azért ilyen mert sütött a nap... Egyébként akkor is hasonló, ha mosolygok. Ilyenkor arra is figyelnem kell, hogy Phoebe, az egyik kutyánk ne ugorjon fel az ölembe. Ez a nyugágyon tilos neki. De amikor mégis sikerül...
Akkor ilyen aranyos :) Vagy éppen leállíthatatlan... 
Bogi, az én kis kutyám pedig pihen... és pihen... és pihen. És olyan cinikusan tud nézni...
Hello-Hello!
Nos, ismét itt vagyok, remélhetőleg egy kicsit bővebben és jobb hangulatban.
Holnap tényleg utazunk Ukrajnába! Kezdek kicsit parázni. Ezen kívül fogalmam sincs, mit csináljak, bár lehet neki kéne állni a biosz házinak (add le május 20-ig, vagy véged és téged boncolunk fel!!!)... Ha valakit érdekel, hát itt van az a bizonyos házi: itt. Nahát igen, no comment...
Mostanság sokan látunk egy bizonyos nőszemélyt a tévében... Igen-igen EMESE az. Teljes nevén Lelkes Emese, született Lelkes Emese. Gondolom innen jött az ötlet, hogy a weboldala címe legyen http://www.lelkesemese.hu/ . Nahát részemről abszolút Emese-rajongó vagyok. Mert kinek nem tetszik Emese? A vicces, kreatív, de talán egy kicsit értelmileg "visszamaradott" nő?
Hát nem egy cuki ember...?
Najó, lépjünk tovább, szándékomban áll megosztani veletek legkedvesebb filmjeimet. Illetve azok trailerét: Íme:
Igazából szerelem
A suttogó
Édesek és mostohák
Mára ennyi!
Sziasztok,
Sára
Oké, őszinte leszek. Pocsékul vagyok.
Már a nap eleje szarul indult. Marhára fáj a torkom és olyan érzésem van, mintha bármelyik pillanatban hánynék. Nem akarok beteg lenni. Ráadásul a bőgéstől (ami irodalom órán történt) teljesen benáthásodott a hangom. Senki nem vette észre, hogy sírok. Csak az Ádám. Najó, ehhez hozzájön az is, hogy nem volt tanár, csak egy helyettesítő és ilyenkor senki sem figyel a másikra. Nem mintha máskor figyelnénk.
Szóval nem vagyok valami szuperül. Igazándiból most, hogy már kibőgtem magam, valahogy olyan üres vagyok. Olyan semmilyen. Mintha se érzéseim nem lennének, se semmim. Lelkem se. Mintha csak egy gép lennék, aki gépel itt össze-vissza, de semmi köze hozzá. Valahogy így. Megpróbálom összeszedni magam. Ígérem.
Sziasztok,
Sára
Sziasztok!
Aki olvassa néhanapján ezt a blogot, azt talán érdekli, miért nem írtam ilyen régóta.
Nos, íme a válasz:
Elhatároztam, hogy gyakrabban írok naplót (ezt úgy egy éve), de rájöttem, hogy nagyon hamar megunom a kézzel írást és így nem egészen írok le mindent. Nos, ezért tértem vissza a blogoláshoz, de emellett azért még naplót is vezetek.
Helyzetjelentés a mai napomról:
Matekon végre továbbléptünk a geometriáról (amit utálok) és elkezdtük a trigonometriát. Nem tudom, normális-e, de azt hiszem értem ezeket a sinusokat-cosinusokat... Tesin a Flopp-magasugrás kikészített mindannyiunkat, legalábbis engem, akinek már az első 10 perc után sikerült meghúznia a hátát (ahogy minden alkalommal). Ja egyébként beújjítottam egy új tornagatyóval (hosszú), amit anyu szerzett nekem a Decathlonból. Aztán jöhetett a kémia. Najó bevallom, nem igazán figyeltem (mellesleg azt hiszem a ribózról volt szó), mert a Beszti elhozta nekem a Neveletlen Hercegnő Naplója 7. részét és azzal voltam elfoglalva.
Ezennel mindenkivel közlöm, aki még nem olvasta, hogy nem az a cicababáknak való könyv. Nekem kifejezetten tetszik. Humoros, jól megírt kis történet. És felettébb szórakoztatóbb olvasmány, mint mondjuk A párizsi Notre-Dame (ami kötelező).
Na, most mondd meg, melyiket vennéd le a polcról egy könyvesboltban: 
Szóval szerintem érthető. Osztályfőnökin nem voltam, aztán jött az irodalom és csoportmunkáztunk. Egész jó eddig! Miénk lett a legjobb szövegfelismerés! Na és igen: utolsó óra: angol. Laptop-os teremben. Ami arról szól, hogy mindenki mást csinál, mint kéne. Most leszögezem: a www.ego4u.com a világ legeslegunalmasabb angol gyakorlóoldala!!!!!!!!!!!!!
Én általában a www.5percangol.hu -t olvasom. Szalai Nóri mindig meglep minket valami jóval! Tudom ajánlani mindenkinek.
Na és ennyi. Illetve még elmentem anyuval árkádba bevásárolni ukrajnai utazásom kellékeit és hazajöttünk. Elolvastam az NHN (továbbiakban értsd: Neveletlen Hercegnő Naplója) 7. részét is.
FIGYELEM! Saját akaratomból résztveszek egy tehetségkutató műsorban, amit a helyi (győri) tv csinál. A neve: Sztárvadász. A forgatás már megvolt, akit érdekel a dolog ééééss győri, az nézze most szombaton (április 12-én) 15:00 -kor a Revitatv-t! Akinek nincs Revitatv-je (mint nekünk), valamint nem győri és mégis kíváncsi erre a műsorra, annak tudom ajánlani a www.revitatv.hu oldalt, ahova állítólag szombat után felrakják a teljes adást! Jó tévézgetést!
Ja és még egyet a végére: Én nagyon szívesen olvasom Meg Cabot hivatalos oldalát (illetve a blogját). Akit érdekel, annak itt a webcím:
